Admin bejegyzése

Nemrég jelent meg Gershwin lemeze, hamarosan pedig szólókoncertet ad a zeneakadémián Balog József, aki mestere, Kocsis Zoltán szerint nemzedéke legtehetségesebb zongoristája. A papageno.hu készített vele interjút

– Milyen háttérmunka előzi meg a lemezfelvételeidet?
– Ahhoz, hogy a stúdiómunka a legjobb tudásom szerint történjen, rengeteg előkészítés szükséges. A mai vágástechnikával bármit “sterillé” lehet varázsolni, mégsem szeretem igazán ezeket az eszközöket. Hónapokig készülök, napi 8-10 órában érlelem a műveket. A lemezfelvételt minden alkalommal koncertek előzik meg, amelyeken előadom a felvenni kívánt repertoárt. Semmilyen technikai vívmány nem tudja azt a hangulatot pótolni, amit a művész a koncertek alkalmával átél, és amit később a felvételen is át tud adni a hallgatónak.
– A mondás úgy tartja, hogy aki nem tud elengedni, az nem tud megfeszülni sem. Hogyan kapcsolódsz ki egy-egy lemezfelvétel után?
– Legfőbb kikapcsolódás a családom és a horgászás. Imádom a természetet,..

Rikárdó kifőzött valamit… címmel szervezett a Goethe Intézet egy rendkívül sokoldalú rendezvényt Budapest nyolcadik kerületében 2017. október 28-án. Az esemény két résztvevőjével, Balogh Rodrigóval, a Független Színház rendezőjével és Tonté Barbarával, a Romani Gastro egyik ötletgazdájával beszélgettünk.
Fotó: Kerekes Zoltán / Goethe Institut
A gasztronómia és a színház is, olyan műfaj, ahol nem evidens, hogy az alkotás a periférián lévő társadalmi rétegekhez is eljut. Mindkettőtöknél fontos törekvés az is, hogy bevonjátok az alkotó folyamatba a lehető legkülönbözőbb hátterű közönséget. Mi ezzel a tapasztalat?
Rodrigó: A színházhoz nem árt néha a közönség. És szerintünk nem túl izgalmas az a gyakorlat, hogy a néző megveszi a jegyet, szépen felöltözik, eljön színházba, megnéz minket, majd hazamegy. Azon gondolkoztunk, mi van akkor, ha nem zárjuk ki azokat, akiknek nincs lehetőségük színházba menni. Itt nem csak egzisztenciális helyzetre gondolok, hanem például arra, hogy a néző esetl..

Az 56-os forradalom cigány hőseire emlékeztek Budapesten, a Rácz Gyöngyi Közösségi Központban. A jövő héttől pedig helytörténeti sétán lehet megismerni az 1956-os forradalom roma szereplőinek történetét.

A Magyar Forradalom és Szabadságharc 61. évfordulóján megtartott ünnepség házigazdája az Újpesti Cigány Nemzetiségi Önkormányzat és az Eötvös József Cigány – Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Molnár István Gábor volt. A koszorúzással egybekötött megemlékezést Dr. Zsigmond Barna Pál, Újpest alpolgármestere nyitotta meg, a házigazdán kívül beszédet mondott Csóka János Pál, a Fővárosi Roma Önkormányzat elnöke.
középen Molnár István Gábor, tőle jobbra dr. Zsigmond Barna Pál alpolgármester (Újpest), Csóka János, a Fővárosi RNÖ elnöke és dr. Molnár Szabolcs alpolgármester (Újpest)
Fotó: Romnet
A forradalom hatvanadik évfordulóján, tavaly avatták fel az 56-os hősről, Dilinkó Gáborról elnevezett emlékszobában az 56-os szabadságharcban harcoló cigány forradalmárok emlékoszlopát. (1929. feb..

Levélben tájékoztatott bennünket – a Roma Sajtóközpontot és az Idetartozunk egyesületet – Dávid Ilona, a MÁV Zrt. elnök-vezérigazgatója, hogy saját hatáskörébe vonta az emléktábla-állítás ügyét, hogy ezzel is felgyorsítsa a folyamatot.

A nyáron adományozó akciót hirdettünk, hogy elkészülhessen Puczi Béla emléktáblája. A Roma Büszkeség Napján szerettük volna felavatni, ám az utolsó pillanatban derült csak ki, hogy a MÁV vonatkozó szabályozása nem teheti lehetővé, hogy az emléktábla a Nyugati Pályaudvar falára kerüljön. (Puczi Béla utolsó éveiben a pályaudvar melletti parkolóban vigyázott az autókra.)
A Magyar Államvasutak elnök-vezérigazgatójához, Dávid Ilonához csak a Roma Büszkeség Napja után jutott el az ügy híre. Levelet írt nekünk, melyben nagyrabecsülését fejezte ki Puczi Béla erdélyi magyar cigány hős marosvásárhelyi helytállása, a magyarság érdekében végrehajtott hőstettei iránt.
Az elnök-vezérigazgató tájékoztatott arról, hogy szigorú szabályok kötik a 38 ezer főt foglalkoz..

Identitás és önmeghatározás, VIII. kerület és háztetők, szolidaritás és jótékonyság – ezekről beszélgetett Ayhan Gökhan a Gruber Béla-díjas Oláh Norbert festőművésszel, az RSK munkatársával, aki úgy véli, hogy a világ nem épp a művészettel tehető jobbá, bár jó szolgálatot tehet, ha nem válik öncélúvá. A fiatal festő az Aktivizáld a közösséged! program koordinátoraként is tevékenyen részt vállal a közösségfejlesztésben.

– Cigány festő, magyar festő – létezhet ez a különválasztás?
– Nem szeretem a kategorizálást. Elég nagy baj, hogy sok ember abban a tévképzetben él Magyarországon, hogy az identitást kilóra mérik. Magyarként nagyon magyarnak, cigányként nagyon cigánynak kell lenned. Ugyanakkor ez egy elvárás is veled szemben. Nagyon fontos számomra a roma identitás, de nem hiszem, hogy pátosszal kellene rá gondolnom.
– A cigány festészet elnevezés szintén értelmét veszti?
– Nem értelmezhetetlen, csak nem szívesen bocsátkoznék szakmai lózungokba. Releváns, amikor egy művészettörténész ..